Kertész István: Nagy Sándor, a hódító
Olvasói vélemény a moly.hu oldalán
"A történetíróknál olvasható fiktív beszédek esetében soha nem az a főkérdés, hogy elhangzottak-e vagy sem. Inkább az, hogy vajon elhangozhattak volna?"
Évek óta gyűjtöm szorgalmasan a szerző könyveit, de szokásomhoz híven, a polcomon "csücsültek" várva, hogy mikor vagyok végre hajlandó kézbe is venni őket. Nem tudom már, hogy milyen indokkal kezdtem el a kötetek megvételét, de azt határozottan kijelenthetem, hogy nagyon érdekel az ókori történelem és úgy tudom az író ebben a témában "is" otthonosan mozgó, tapasztalt alkotó hírében áll.
Kertész István ókortörténész, professzor emeritus, a hellenizmus, ókori görög és római hadtörténet és az ókori olümpiai játékok kutatója. Pályafutása igen sokszínű és gazdag, kezdve a több mint harminc tudományos és ismeretterjesztő könyv, valamint a közel háromszáz szakmai publikáció tekintetében.
Kertész István: Nagy Sándor, a hódító című könyve 2022-ben jelent meg a Kossuth Kiadó gondozásában.
A könyv nemcsak Nagy Sándor életét mutatja be, hanem láthatóvá válik számunkra a makedón nép története is, amely nagymértékben felemeli a kötet élvezhetőségét is. Megismerhetjük Nagy Sándort ifjúként, amely ugyan kisebb mértékű, mint hódításairól szóló rész, de mégis elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük azt a személyt, aki a történelem egyik legsötétebb időszakában élt és vált naggyá.
"Amit 331-ben Nagy Sándor elgondolt, az, mint a jó kertész által elvetett és szárba szökkenő mag, századunkig illatozó virágot termett. A napjainkban körülbelül 5 millió lakosú egyiptomi nagyváros a hosszú története alatt az európai civilizációnkat számos örökbecsű értékkel ajándékozta meg."
Azt hiszem első olvasás tekintetében elégedett lehetek, hiszen egy nagyon olvasmányos, néhol fanyar humorral ellátott könyvet vehettem kézbe. Sokat számított a kötetben található és egyben végre "használható" térkép is, amely számomra élvezetesebbé tette az olvasást.
Ugyan nem az én "területem" az ókor, tehát kevesebbet olvasok olyan alkotásokat, amelyek ebből a történelmi idősíkból merítkeznek, mégis úgy érzem, hogy számomra is sokat adott és biztos, hogy nem utoljára vettem kézbe ezt a könyvet.
A szerző további alkotásait ezek után sokkal bátrabban fogom kézbe venni, ámbár az is igaz, hogy most egy kisebb időszakot hagyok a leülepedésre, "emésztésre".
Örülök, hogy olvastam és hiszem, hogy egy remek élménnyel lettem gazdagabb.